Képzeljenek el egy lakást, amelyben sem fűtőtestek, sem pedig légkondicionáló berendezések nincsenek. Sőt, a fűtésre lényegesen kevesebb energiára van szükség, mint a hagyományos rendszereknél, nyáron pedig ugyanez a rendszer gondoskodik a kellemesen hűs szobahőmérsékletről. A falfűtés-hűtés egyre nagyobb teret hódít, nem véletlenül.

Sugárzó fűtésrendszerek

Az épületgépészetben a hőátadásnak két alapvető módját különböztetjük meg, a konvekciót, mely során az áramló levegőmolekulák közvetítésével; illetve a hősugárzást, amikor közvetítő közeg nélkül, a szilárd testek felületének adódik át a hőenergia. A valóságban a napsütésen kívül teljesen tiszta példa egyikre sem létezik. A hagyományos radiátorok mindkét módon adnak le hőt. Minél „vastagabb” több lemezből és lamellából áll a fűtőtest, annál nagyobb a konvekciós hőátadás szerepe (burkolattal eltakart fűtőtestek esetében különösen). Minél vékonyabb, kevesebb lemezből áll és a lakótér felé minél nagyobb felületet mutat, annál inkább sugárzás által közvetíti a hőt.

Utóbbira jellemző példa a padló-, fal-, és mennyezet-, gyűjtőnevükön sugárzó- vagy felületfűtési rendszerek. Esztétikusabbak, mert nem foglalnak el helyet a fűtőtestek a lakótérből, egészségesebbek, mert kevésbé keringetik a légtérben a háziport. Megakadályozzák a páralecsapódást és gazdaságosabb megoldást jelentenek, mert hatékonyabb hőeloszlást alacsonyabb (35-40°C) üzemi-hőmérséklettel érnek el. Működtetésük ezáltal olcsóbb, hatékonyabb. A jobb hőeloszlás jobb komfortérzetet biztosít.

Falfűtés-hűtés előnyei

A falfűtés lényege, hogy a szabad falfelületre, a vakolat alá kis átmérőjű, műanyag csövet szerelnek, majd ebben a csőben fűtésnél meleg vizet, hűtésnél hideg vizet áramoltatnak. Ettől a melegvíztől a falfelület átmelegszik vagy lehűl, és fűti illetve hűti a helyiséget. Elsősorban a helyiség külső falainak belső felületét érdemes csővezetékkel ellátni, és csak másodsorban a belső falakét, a kültértől elhatároló felületek hideg (illetve nyáron hő-) sugárzásának megszüntetésére. Falfűtéssel nagy felületek kerülnek felfűtésre alacsony hőfokon, így a hatásfok és a komfortérzet nő, illetve a fűtési költség csökken.
A lakótér alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzetileg frissebbnek érzi magát és nő az agy teljesítőképessége. Orvosi szempontból figyelemre méltó, hogy falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken a légventilláció hiánya miatt.
A falfűtés önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségekben rendszerint padlófűtéssel szokták kombinálni, a lakályosság növeléséhez, ez azonban nem feltétlenül szükséges, csupán, mint lehetőség kínálkozik. Ez esetben padlótemperálásról beszélünk, mivel a megnövelt fűtőfelület minden esetben alacsonyabb fűtővíz illetve padlóhőmérsékletet eredményez, kiküszöbölve az önálló padlófűtés egészségkárosító hatásait. Ugyanez érvényes a mennyezetfűtésnél is, mert így a fűtési rendszerek kombinált alkalmazása tovább javítja a komfortérzetet.

Légkondi sem kell

A falfűtési rendszer nyáron hűtésre is alkalmazható, ugyanazon előnyöket felvonultatva, mint a fűtés területén, hiszen huzat hatása nélkül hűti a lakóteret. Ha fűtés/hűtés üzemmódban egyaránt szeretnénk működtetni, akkor a kombinált megoldás bekerülési költségei magasabbak, mint csak a fűtés rendszer költségei, de alacsonyabbak, mint a klasszikus fűtés és légkondicionáló berendezések együtt.
A komfort, az energiatakarékosság, az egészség és a környezetvédelem területén mutatkozó előnyökön kívül a falfűtés esztétikai szempontból is előnyösebb, hiszen a fűtési rendszer az épületen belül láthatatlan marad, nem terhelve a lakótér képét fűtőtestek, berendezések látványával.

Gazdaságosság

Ami energiatakarékos, az önmagában környezetbarát is, hiszen "takarékoskodik" a környezeti károk árán előállított energiával. A falfűtési rendszer előnye, hogy alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel, ezért kiválóan alkalmazható kondenzációs kazán vagy más, alternatív energiával működő (geotermikus vagy napenergiát hasznosító) berendezéssel együtt, melyek annál jobb hatásfokkal működnek, minél alacsonyabb az előállított fűtővíz hőmérséklete.
Egy fűtött épület hővesztesége a transzmissziós és filtrációs hőveszteségből adódik össze. Utóbbi a szellőztetés vagy a nyílászárók tömítetlenségének, előbbi a külső és belső léghőmérséklet-különbség hatására, a határoló szerkezetekben kialakuló hőáramlásnak köszönhető. Alacsonyabb belső léghőmérséklet esetén gazdaságosabb megoldáshoz jutunk (1°C-al alacsonyabb hőmérséklet különbség esetén, a fűtési költség akár 5-8%-al csökkenhet). Falfűtésnél a helyiség levegőjének hőmérséklete 1-2 fokkal csökkenthető, tehát a megtakarítás akár 10-15% is lehet.
A falfűtési rendszer kis hőkapacitásának köszönhetően gyorsan képes követni a beállított hőmérséklet változásait. Rendszertől függően alkalmas az épületen belüli zónák egymástól független programozható működtetésére, helyiségenkénti hűtő-fűtő termosztát alkalmazására vagy automatizált épületvezérlő-rendszerbe kapcsolására.

Fontos részletek

A falfűtési rendszer, oxigén diffúzió elleni védelemmel ellátott, növelt hőállóságú polietilén csőből kell, hogy készüljön, a gépészeti egységek korróziótól való védelme érdekében.
Képek, polcok felszerelésénél fennáll a  csőrendszer sérülésének veszélye, ezért érdemes a helyiségekről falanként 1 db fénykép vagy ábra készítése. A csövek helyét utólag is pontosan meghatározhatjuk hőérzékeny fóliával, vagy infrahőmérővel. Ez úgy végezhető el, hogy a rendszert felfűtjük 25-30 percen keresztül 45-50 °C-ra és a hőérzékeny fóliával kikeressük, hol helyezkednek el a csövek.
A hűtés többletfelületet igényel a fűtéshez képest, ezért a hűtésre is használt rendszer fűtési üzemmódban túlméretezett lesz. De ez nem gond, hiszen csak azt eredményezi, hogy alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre lesz szükség. A hűtés miatti többletfelületet célszerűen a mennyezetre is lehet szerelni (mivel sugárzó fűtés) megfelelően fog működni. A falak csövezését lehetőség szerint mindig a külső határoló falak belső felületére tervezzük, ezáltal megszűnik a külső falak hideg sugárzása, ami a jó hőérzet biztosítéka.
Szerelés után, burkolás előtt az egész rendszert nyomáspróbának kell alávetni! Ez minden esetben nagyon fontos teendő. A nyomáspróbát vízzel vagy levegővel lehet elvégezni. Az a rendszer megfelelő, amely a 3,5 bar-t stabilan tudja tartani